Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Szám: 48.308-2-22/2008.

Ea.: Filakné Enyedi Andrea (összefogó)

Dr. Balthazár Éva

Tárgy: DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft, Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték hatásvizsgálatra utalás

H A T Á R O Z A T

A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) által benyújtott - Szeged- Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték - tervdokumentációban leírt tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában megállapítom, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz melléklet 75. pontja szerinti „villamos légvezeték 20 kV-tól ” tervezett tevékenység környezetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatással jár.

A fentiek miatt a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és jelen határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül a felügyelőségre benyújtani.

A benyújtandó hatásvizsgálati dokumentációnak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglalt általános tartalmi követelményeket kell tartalmaznia, emellett víz- és talajvédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, valamint levegővédelmi szempontból az általános tartalmi követelményeken túl a következők különös részletességgel történő kidolgozása szükséges:

1. Mivel a beruházás hatásterülete jelen dokumentáció tárgyát képező vezeték (229,6 m) önálló hatásterületén - a kapcsolódó távvezeték és az épülő transzformátor állomás miatt - túlmutat, a hatásvizsgálati dokumentációban meg kell adni, hogy a távvezeték jelenleg mekkora feszültséggel működik, valamint a hálózati feszültségszintjének 120 kV-ra történő emelésével a tartóoszlopokon a jelenlegi vezeték marad vagy új vezetéket kell elhelyezni.

2. Részletesen be kell mutatni a beruházással érintett vezeték és - mint kapcsolódó létesítmény - a jelenleg 20 kV-on, de a beruházás megvalósulását követően 120 kV-on üzemelő nagyfeszültségű távvezeték által létrehozott térerősségnek a környezetre, az ott élő emberekre gyakorolt hatását, az esetleges egészségkárosító hatás kockázatának csökkentésére tervezett intézkedéseket.

3. Meg kell vizsgálni a beruházással érintett vezeték, illetve a távvezeték földfelszín alatti elhelyezésének megoldási lehetőségét.

4. A dokumentációban meg kell vizsgálni a jogszabály 6. sz. melléklet 4af) és ag) pontjában foglaltakat, tekintettel a kapcsolódó távvezeték Tiszához való közelségére, amely a vonuló madarak útvonalának vezetésében kiemelkedő szerepet játszik.

5. Meg kell határozni, hogy a tervezett transzformátor nélkül a rendszer 120 kV-on üzemeltethető-e.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

1.    ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének 1510-6/2008. sz. állásfoglalása:

“Alsó - Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére, a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából, a Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték létesítés kiegészített kérelme ügyében indult előzetes vizsgálati eljárásban, szakhatósági kifogást nem emelek.”

2.    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Iroda 490/1256/2008. sz. állásfoglalása:

” A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. megbízásából a Szeged-Újszeged 120 kV-os vezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték előzetes vizsgálatára vonatkozó mellékelt dokumentációt (Új nyomvonal rajz) megvizsgálva az alábbiakat nyilatkozom:

Az esetlegesen elkészítendő környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból kikötéseket nem teszek.

Állásfoglalásom a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 4.§ (1) bekezdésén alapul.”

3. Szegedi Körzeti Földhivatal 10795-2/2008. sz. állásfoglalása:

A Szegedi Körzeti Földhivatal az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztály által benyújtott „Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. Oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték “ előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatos ügyében

termőföldvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja.

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen nyújtható be.

4. Szeged MJV Önkormányzat Jegyzőjének (Építési Iroda) 35197-4/2008. sz. állásfoglalása:

„Hivatkozott számú megkeresésére építésügyi szakhatósági hozzájárulást adok, a kiegészített, Szeged-Újszeged, meglévő 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték előzetes vizsgálati dokumentációja tárgyú, az ETV-ERŐTERV Zrt. P237550/0204/A munkaszámú műszaki tervdokumentációja szerinti nyomvonalas jellegű beruházáshoz a helyszínrajzon feltüntetett nyomvonalra, az alábbi kikötésekkel:

1. A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani.

2. A kivitelezés befejeztét követően a közterületet az eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani.

3. Az építési munka végzése során keletkező építési törmelékeket, hulladékokat el kell szállítani. Szeged város közigazgatási területén a kijelölt törmeléklerakó hely a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telep.

A beruházó köteles:

1. A város területén folyó közmű és mélyépítési munkák megkezdésének és befejezésének várható időpontját a munkák megkezdése előtt 15 nappal a Központi Közmű és Közterületi Nyilvántartónak (továbbiakban KKNY) bejelenteni.

2. Minden új létesítényről elkészíttetni a nyilvántartáshoz szükséges geodéziai, illetve szakági műszaki adatokat tartalmazó bemérési jegyzőkönyvet.

3. Szeged Megyei Jogú Város Központi Közmű és Közterületi nyilvántartását a Geodéziai és Térképészeti Rt. Szegedi Osztálya vezeti.

Tájékoztatásul közlöm, hogy a lakossági bejelentésben foglaltak figyelembe vételére jelen szakhatósági hozzájárulása megadása során az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakításról és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. § (5) bekezdése szerint azt vizsgálja, hogy a tervezett beruházás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az Országos Településrendzési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, valamint az 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának megfelel-e.

Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít a létesítéséhez szükséges egyéb hozzájárulások és engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.”

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Orzságos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A jogorvoslati eljárás díja a befizetett szolgáltatási díjtétel 50%-a, azaz 125. 000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát.

A határozat fellebezés hiányában a kézhezvételtől számított 16. napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik.

I N D O K O L Á S

A DÉMÁSZ hálózati Elosztó Kft. (6720 szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából az ETV-ERŐTERV Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) a Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték megépítésére vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a felügyelőségre 2008. január 23-án.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 250. 000,- Ft-ot a felügyelőség számlájára befizette.

A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Kor. rendelet 3.sz. melléklete 75. pontja szerint (villamos légvezeték 20 kV-tól) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgélat köteles.

A tervezett a tevékenység célja: a tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás ellátása, Szeged város megnövekedett energiaigényének fedezése.

Az érintett terület Szeged Megyei Jogú Város belterülete, amely Natura 2000 hálózatnak, védett természeti területnek nem része. A kapcsolódó távvezeték azonban keresztezi a Tisza folyót, amely az országos ökológiai hálózat része, a hullámtere természeti terület, ugyanakkor jelentős része lakóövezeten halad keresztül.

A tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás  (Szőregi út) primer oldali 120 kV-os energia betáplálása a Szeged Öthalmi út- Szeged Észak meglévő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték 9-es számú oszlopáról leágazó, részben kiépített kétrendszerű 120 kV-os távvezetékkel történik.

A rendelet 3. számú mellékletében szereplő tevékenység a jogszabály 5. § (2) bekezdés szerint: a felügyelőség ..,,da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány…tartalmi követelményeit.”

A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.

Az 5. számú melléklet 2. cd) pontjának előírása szerint: ” A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen ...cd) sűrűn lakott területek”, valamint a melléklet 3. h) pontja, amely „a végső hatásviselőket (ember, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke” alapján a hatásterületen élő emberek (közel 5-10 ezer lakos) is hatásviselőként veendők figyelembe. A hatásterületen élők beruházással szemben megmutatkozó érzékenysége vitathatatlan, melyről felügyelőségünkhöz is eljuttattak beadványt.

Fentieket indokolja a rendelkező részben tett 2. és 4. pont vizsgálata, amely alapján a vezeték föld alatti elhelyezésével a területen élő emberek érzékenységi szintje jelentősen csökkenthető.

A földfelszín alatti vezeték elhelyezése az 5. számú melléklet 2. pont ” A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen …a) a táj érzékenysége, tekintettel a … tájképre” alapján szintén vizsgálandó, hiszen a nagyfeszültségű légvezeték nagy távolságból is a tájképet meghatározza, arra kedvezőtlen hatással bír.

A lakóövezet érintettsége miatt 2008. február 29-én dr. Farkas Judit az ügyben érintett ingatlantulajdonosok képviseletében beadványt nyújtott be több hatósághoz, köztük a felügyelőséghez is. A beadvány szerint a lakóközösség nem ért egyet a távvezeték tervezett nyomvonalával, mert nem látják bizonyítottnak, hogy a beruházásnak nincs egészségkárosító hatása. A felügyelőség erről értesítette az ügyfelet és érintett szakhatóságokat.

Tekintettel a lakossági tiltakozasra, a beruházó kétszer is megváltoztatta az érintett vezeték nyomvonalát. A szakhatóságok az ismételt megkeresés alapján továbbra is hozzájárultak a terdokumentáció elfogadásához.

A 2008. július 22-én tartott előzetes tárgyaláson az önkormányzat jelen lévő képviselője szerint a lakossági jelzések alapján azonban az önkormányzat is támogatja a hatásvizsgálat végzését, annál is inkább, mivel tudomásunk szerint egy transzformátort be kell építeni, mert a rendszer jelenleg nem alkalmas 120 kV vitelére.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a benyújtott észrevételek alapján megállapítottam, hogy a tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatása jelentős lehet, ezért a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és azt 2 éven belül be kell nyújtani.

A szakhatóságok állásfoglalásainak indoklása:

1. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének állásfoglalása:

” Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalást kért Regionális Intézetünktől. A benyújtásra került kiegészített dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottuk, hogy az környezetegészségügyi szempontból kellően kidolgozott, lehetővé teszi a tervezett  létesítmény kialakítása és üzemelése során felmerülő hatások megítélését. Az előzetes vizsgálati tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett villamosítás nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és településegészségügyi hatásokat, ezért a dokumentációt elfogadom.

Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdésére figyelemmel, a környezeti hatásvizsgálati és az egyes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 12. számú melléklet 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet 21. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 2. számú mellékletben megállapított illetékességgel adtam ki, alkalmazva a KET vonatkozó előírásait.”

2. Szegedi Körzeti Földhivatal állásfoglalása:

” A fenti iktatószámon a Szegedi Körzeti Földhivatalhoz benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi felügyelőség Hatósági Osztály által mellékelt

“Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. Oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os Távvezeték” előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatos ügyirat.

Felhívjuk a kérelmező figyelmét, hogy amennyiben termőföld más célú hasznosítására kerülne sor, úgy a termőföld igénybevétele előtt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az illetékes körzeti földhivataltól köteles kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett! A szakhatósági állásfoglalás a környezet védelméről szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályyairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján lerült kiadásra.

A jelen állásfoglalás csak az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség Hatósági Osztály által mellékelt “Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. Oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték” előzetes vizsgálati eljárásával kapcolatos ügyiratra vonatkozik, nem használható fel és nem is helyettesíti az egyéb kapcsolódó engedélyezési eljárásokat.”

A jogszabály 4. § (2) bekezdés szerinti tárgyalásra 2008. Július 22-én került sor, melyen a felügyelőség tájékoztatta a tervezőt a döntéséről.

A határozatot a jogszabály 5. § (2) bekezdése da) pontja alapján hoztam meg.

A felügyelőség htáskörét és illetékességét a 437/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése és a 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam.

A jogorvoslati eljárás díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapítottam meg.

Kapja:

1. DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Szeged, Klauzár tér 9.

1. ETV-Erőterv Zrt, Budapest, Angyal u 1-3. 1094

3. ÁNTSZ Dél- alföldi Regionális Intézete, Békéscsaba, Pf. 77. 5601

4. Szeged MJV Önkormányzati Jegyzője, szeged, széchenyi tér 11.

5. Körzeti Földhivatal, Szeged, Kálvária sgt.41-43.

6. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi iroda Szeged, Pf.:902

7. Dr Farkas Judit, Szeged, Bal fasor 59. 6726

8. ATI_KTVF, Hat. Nyt.

9. ATI-KTVF, Irattár

Szeged, 2006. Július 30.

Kardos Sándor

Igazgató megbízásából

Csókásiné dr. Király Anikó s. k.

Hatósági igazgatóhelyettes

Oszágos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

Ügyszám: 14/5133-18/2008

Előadó: dr. Varga Eszter

Tárgy: Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték hatásvizsgálatra utalása

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 48.308-2-22/2008. iktatószámú határozatát a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) fellebbezése alapján felülvizsgáltam.

H A T Á R O Z A T

I.              Az első fokú határozatot megsemmisítem, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítom.

II. Az elsőfokú hatóság jelen határozatom alapján, a Démász Hálózati Elosztó Kft-nek (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) 125.000, -Ft (százhuszonötezer forint) jogorvoslati igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszatéríteni.

E határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül a Csongrád Megyei Bírósághoz címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni.

I N D O K O L Á S

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) jelen eljárásban felülvizsgált határozatával a Démász Hálózati Elosztó Kft. (a továbbiakban Kft.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt által benyújtott- Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték - tervdokumentációban leírt tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában megállapította, hogy a tárgyi tevékenység környezetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatással jár. A fentiek alapján a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és 2 éven belül a dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani.

A határozat ellen a Kft. Fellebbezést nyújtott be.

Fellebbezésében előadta, hogy a Rendelet 5. (2) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelőség egyrészt az előzetes vizsgálat eredményének, másrészt a Rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével állapítja meg, hogy a tervezett tevékenységből származhatnak-e jelentős környezeti hatások, és ennek megfelelően határoz a további engedélyezési eljárásról. A Ket. 72. (1) bekezdés ec) pontja szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozatnak  az indoklásban tartalmaznia kell a mérlegelésben szerepet játszott szempontokat és tényeket.

A határozat indoklása az előzetes vizsgálat tényleges eredményére, ill. az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmára azonban nem tér ki, mindössze annyit rögzít, hogy az érintett ingatlantulajdonosok tiltakoznak a tevékenység ellen.

A Felügyelőségre irányadó további mérlegelési szempontokat a Melléklet tartalmazza. Az Indoklás ezek közül egyrészt a 2. cd) pontot (”Sűrűn lakott területek”) emeli ki, 5-10 ezer lakosban megjelölve a hatásterületen élő emberek számát. Az Indoklás azonban nem tér ki rá, hogy a 230 m hosszúságú vezetékszakasz hatásterületén élők számát mire alapozva állapította meg. A “sűrűn lakott terület” nem olyan szempont, amely a kapcsolódó körülmények (a tevékenységnek a telepítési hely abszorpciós kapacitására gyakorolt potenciális szennyező hatásának) vizsgálata nélkül önmaga megalapozhatná a környezeti hatásvizsgálat szükségességét.

Az Indoklás hivatkozik továbbá a Melléklet 2. a) pontjára (”a táj érzékenysége”) figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a távvezeték további - már elkészült - szakasza szintén légvezeték, így egy oszlopköz kábelként történő kiépítése semmilyen érdemi hatást nem fejtene ki a tájképre. Emellett a Szeged- Újszeged távvezetéken túlmenően más szabadvezetékes hálózatok is létesültek már az övezetben, így a tájképi megjelenést nem befolyásolja egy újabb, rövid nyomvonalú szakasz kiépítése.

A határozat rendelkező része 5 pontban állpítja meg a hatásvizsgálati dokumentáció speciális tartalmi szempontjait.

Az 1. pont szerint  a dokumentációban meg kell adni, hogy a távvezeték jelenleg milyen feszültségszinten működik, és szükség van-e vezetékcserére a feszültségszint emelése következtében. A 2. pont azonban részben megválaszolja az 1. pontban feltett kérdéseket, mivel leírja, hogy “Jelenleg 20 kV-on (…) üzemelő” távvezetékről van szó. Az 1. pont második részkérdésére pedig a beruházó képviselője, az ETV-ERŐTERV Zrt. már nyilatkozott a 2008. Július 22-én a Felügyelőség székhelyén tartott tárgyaláson (ld. jegyzőkönyv 2. o.-on a beruházó nyilatkozatának utolsó bekezdése).

A 2. pont szerint a hatásvizsgálatnak be kell mutatnia a beruházásnak, illetve a teljes távvezetéknek a környezetre és az ott élő emberekre gyakorolt hatását. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. Törvény (Kvt.) 2. §-a alapján a Kvt. hatálya kiterjed a környezetre és a környezetet terhelő, veszélyeztető stb. tevékenységre. A tevékenység emberekre gyakorolt hatásának vizsgálata, azaz a környezet-egészségügyi tevékenység nem tartozik a Felügyelőség hatáskörébe. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. XI. törvény 4. (2) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv (azaz az ANTSZ) sugáregészségügyi tevékenységébe tartozik az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos környezeti követelmények érvényesítése. Az ANTSZ szakhatósági állásfoglalásában kifogást nem emelt a létesímény ellen, és az állásfoglalás indoklásában (határozat 4. o.) megállapította, hogy a tervezett villamosítás nem okoz környezet- és településegészségügyi hatásokat. A határozat rendelkező részének 2. pontja azért jogszabálysértő, mert egyrészt hatáskör hiányában tett kötelezést, másrészt felülbírálta a szakhatóság állásfoglalását.

A 3. pontban a teljes távvezeték földfelszín alá helyezésének vizsgálatát írja elő a határozat, anélkül, hogy a Felügyelőség erre hatáskörrel rendelkezne. A távvezeték ugyanis az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet 4416/57-1973. számú jogerős engedélye alapján - eleve 120 kV-os feszültségszintre - alapján létesült, és a Felügyelőség a már több mint 30 éve működő távvezeték esetleges környezetvédelmi hatásáról semminemű tényt vagy körülményt nem hozott fel a határozatban. Ennek megfelelően a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban nem rendelkezhet egy már működő létesímény felülvizsgálatáról.

A 4. pontban a határozat a Rendelet 6. számú melléklet 4. af) és ag) pontjaiban foglaltak vizsgálatát írja elő, a Tisza közelségére hivatkozva. Ezzel szemben a tevékenység semmilyen vonatkozásban nem érinti a Tisza folyót, helyszíne attól több kilométeres távolságban található. A meglévő távvezeték fizikai paraméterei, nyomvonala nem változik, a vonuló madarak tevékenységét a változatlan távvezeték nyilvánvalóan nem befolyásolja.

Végül a határozat az 5- pontban a tervezett Szőregi alállomás elhagyásának vizsgálatát írja elő. Ezzel szemben az alállomás nem is tartozik a Rendelet hatálya alá, ezért a Felügyelőség - hatáskör hiányában - nem is foglalhat állást azzal kapcolatban.

A fent kifejtett indokok alapján a határozat jogszabálysértő, nyilvánvalóan megalapozatlan, ezért elsődlegesen kérte a határozatot megváltoztatását, másodlagosan pedig a határozatot megsemmisítését és a Felügyelőség új eljárásra lefolytatására utasítását.

A fellebbezés részben alapos.

A másodfokú eljárásban az Élhető Környezetért Környezetvédelmi Egyesület képviseletében eljáró dr. Hajász Bertalan ügyvéd “beadvánnyal” élt a Főfelügyelőséghez, melyben kérte a fellebbezés elutasítását. Beadványában előadta, hogy a kérelmező által megjelölt, az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet által 4416/57-1973 sz. vezetékjogi engedélyben megjelölt 120 kV-os távvezeték a mai napig nem valósult meg ezért a - kérelmező állításával ellentétben - nem létezik érvényes engedéllyel működő 120 kV-os légvezeték. Tekintettel arra, hogy a DÉMÁSZ Rt. jogelődje a hivatkozott engedély keltétől számított 5 éven belül nem építette meg az engedélyben megjelölt vezetékrendszert, ezért az akkor hatályban volt 1962. évi IV. tv. 11. § (2) bek. alapján a vezetékjog megszűnt. A fellebbező állításaival ellentétben a vezeték nem került megépítésre az engedélyben foglalt tartalommal, sosem lett üzembe helyezve 120 kV-on. A kérelmező által tervezett beruházás nem egy hiányzó vezetékről szól, hanem egy félkész rendszer befejezéséről és eddigiekhez képest hatszoros feszültségszinten történő működtetéséről, vagyis a teljes hálózat jelentős fejlesztéséről.

Lényegében a beadványában megállapítja, hogy az első fokú hatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentáció tárgyát képező vezeték hatásai nem önmagukban vizsgálhatók és vizsgálandók, hanem a tervezett beruházás céljával, a megépítendő transzformátorállomással, valamint ezen beruházások meglévő vezetékszakasszal való összekötését követően a beruházó által tervezett mintegy hatszoros feszültségszint-emeléssel együtt. Álláspontja szerint a hatóságnak kötelessége vizsgálni, hogy a beruházás következtében megvalósuló környezeti terhelés-növekedés mennyiben egyeztethető össze a hatályos belföldi illetve nemzetközi normákkal, illetve jogosult a kérelmezőt annak megvizsgálására kötelezni, hogy más alkalmazott technológiával hogyan lehet csökkenteni a környezetet érő káros, illetve zavaró hatások mértékét.

Mindezekre tekintettel beadványában kérte a határozat helybenhagyását.

A rendelkezésemre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (a továbbiakban R.) rendelkezései szerint:

5.§ (1) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó - és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja.

(2) a felügyelőség a határozatában

a) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit;

b) a csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 8. számú melléklet figyelembevételével meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról;

d) a 3.számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint, dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásáról, vagy összekapcsolásáról;

db) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;

dc) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hgy a tevékenység mely a Kvt. 66.§-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket;

e) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

f) ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.

Megállapítottam, hogy az R. 3. sz. melléklet 75. pontja szerint villamos légvezeték 20 kV-tól (ha nem tartozik az 1. sz. mellékletbe) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

Ennek megfeleően a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. benyújtotta az ERŐTERV Zrt. által készített vizsgálati dokumentációt.

A dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás primer oldali 120 kV-os energia betáplálása a Szeged Öthalmi út- Szeged Észak meglévő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték 9-es számú oszlopáról leágazó, részben kiépített kétrendszerű 120 kV-os távvezetékkel történik. Ezen távvezeték meglévő 9-10 számú oszlopai között áram- és védővezető sodronyok nincsenek felszerelve. A dokumentáció a 9-10 sz. oszlopok közötti szakasz kiépítésének, üzemeltetésének környezeti hatásait vizsgálja.

A A dokumentációban foglaltakból megállapítható, hogy a tervezett távvezeték nyomvonala belterületet vesz igénybe. Országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érint. Az R. 5. számú melléklet 2. pontjában előírt szempontok vizsgálata szerint jelen tevékenység nem jár jelentős kötnyezeti hatással. Táj- és természetvédelmi szempontból a megvalósítás nem kifogásolható, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt.

Vízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a beruházással érintett terület környezetében felszíni vízfolyás nem helyezkedik el. Az elsőfokú határozat a beruházáshoz kapcsolódó, meglévő, működő távvezeték Tiszához való közelségével indokolja a hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét. A jelen kérelem tárgyát képező tevékenység semmilyen formában nem érinti a Tiszát, ill. annak hullámterét. A dokumentációhoz mellékelt 1:15000 méretarányú térkép alapján megállapítható, hogy a kérelem tárgyát képező  konkrét tevékenységet a Tiszától mintegy 2,5 km távolságra fogják végezni. Ennek alapján indokolatlan a veszélyeztetett és várhatóan károsodó természeti értékekre, erőforrásokra hivatkozva előírni a hatásvizsgálati dokumentáció elkészítését.

A beruházás védett, vagy védelemre tervezett felszín alatti vízbázist nem érint. A tevékenység sem a telepítés, sem a működés idején nem jár vízfelhasználással, szennyezett vizek keletkezésével. Vízvédelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatásának nincs indoka.

Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a 120 kV-os távvezeték mind a megvalósítás, mind az üzemeltetés időszakában nem jár jelentős környezeti hatással. A Kormányrendelet 5. számú melléklete a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai között említi a tevékenység jellemzőit, különösen a telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladékok mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét. A dokumentációból megállapítható, hogy az építés időszakában EWC 13 főcsoport olajhulladékok, EWC 15 főcsoport hulladékká vált csomagolóanyagok, EWC 17 főcsoport építési és bontási hulladékok keletkezése várható. Veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Az építés idején keletkező hulladékok gyűjtéséről, ártalommentes elhelyezéséről a kivitelező felelős építésvezetője vállalja a felelősséget. Az üzemelés időszakában hulladék keletkezésével nem kell számolni. Hulladékgazdálkodási szempontból - tekintettel a Kormányrendelet 5. számú mellékletében rögzítettekre - nincs szükség környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésére.

Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a környeztvédelmi előzetes vizsgálat 6.8. pontja szerinti ismert üzemi zajmérések értékei határértékek alatt vannak. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerinti, az üdülőhelyekre éjszakára megengedett 35 dB határérték teljesül. Zajvédelmi szempontból tehát nem indokolt a hatásvizsgálat elvégzése.

Levegőtisztaság-védelmi szempontokból megállapítható, hogy légszennyező anyag kibocsátást egyrészt az építéshez kapcsolódó közlekedés, ill. a munkagépek működése okoz. A dokumentáció számításokat tartalmaz a munkagépek és berendezések várható kibocsátására vonatkozóan. Az eredményekből látható, hogy a beruházási fázisban kialakuló légszennyezés a térség jelenlegi immissziós értékeit lokálisan, csak kis mértékben, a beruházás idején, átmenetileg növeli meg. A várható környezeti hatás nem jelentős. A dokumentáció javaslatokat tartalmaz a fellépő légszennyező hatás mértékének csökkentésére.

Az üzemelés légszennyező anyag kibocsátással nem jár, bejelentés köteles pontforrás létesül. A távvezeték működését számítógépes rendszer vezérli és felügyeli, helyszíni ellenőrzést max. negyedévente, ill. hibajavításkor igényel. Az ezzel kapcsolatos, közlekedésből származó légszennyezés elhanyagolható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezeti hatásvizsgálat elvégzése (tekintettel a R. 5. számú mellékletében előírt szempontokra is) nem indokolt.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság határozatának meghozatalakor nem volt figyelemmel az R. 5. számú mellékletben megfogalmazott, a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 1-3. pontokban megfogalmazottakra. A rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy döntésénél mérlegelte-e a leírt szempontokat.

A Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során megkereste az Oszágos Tisztifőorvosi Hivatalt, amely OTH 5329-5/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:

„ A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzár tér 9.) kérelmére a Szeged-Újszeged 120 kV távvezeték 9-10. oszlopai között kialakítandó kétrendszerű 120  kV távvezeték szakasz létesítéséhez az ETV-ERŐTERV Zrt. (1094 Budapest, Angyal u 1-3.) által készített kiegészített előzetes vizsgálati dokumentáció (P237550/0008/0, 2008. március hó) alapján közegészségügyi szempontból hozzájárulok.

Indokolás: Az elsőfokú eljárás során közreműködő, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1510-6/2008. sz. közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásával a tervezett létesítmény kiegészített előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadta.

Az elsőfokú hatóság állásfoglalásával egyetértek.

Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a távvezeték alatt sehol sem várható a megengedett határérték lakosságra vonatkozó túllépése a hálózat komoly terheltsége mellett sem. Az EU elővigyázatossági elvét szem előtt tartva az új, módosított nyomvonal tervezését tartom támogathatónak, mely a lakosság 50 Hz-es mágneses terheltségét érdemben mérsékli a megelőző változathoz képest.

A fellebbezés nem érinti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat állásfoglalását.

Másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló  2004. Évi CXL törvény, valamint a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján adtam meg.”

A másodfokú eljárás során megkeresett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0431/001/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:

„ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján történt megkeresésre tekintettel a rendelet 4.  § (1) a) pontjában, valamint 12. sz. mellékletének 1)b) pontjában foglaltakra az alábbi állásfoglalást adom.

Az érintett területen egyedileg védett műemlék, műemléki jelentőségű terület, illetve jelenlegi tudásunk szerint nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, ezért Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodája úgy nyilatkozott, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból észrevételt nem tesz, ezen nyilatkozat tartalmát fenntartom.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet 1. § (2)

a) pontja és a 2. § (5) bekezdése alapján ilyen esetben a Hivatal nem jár el szakhatóságként, azonban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvényben (Kövt.) foglaltak alapján felhívom a figyelmet arra, hogy amenyiben a tervezett fejlesztés földmunkái során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elő, erről a Kövt. 24. §-a alapján a területileg illetékes múzeumnak (Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma, Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.) bejelentést kell tenni. „Régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függszteni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és lehetőséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására.”

A másodfokú eljárás soránmegkeresett Csongrád megyei FöldhivATAL 10.164-2/2008. számon a Szegedi Körzeti Földhivatal 10.795-2/2008. sz. szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta.

A másodfokú eljárás során megkeresett Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 3868/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:

„Szeged MJV Jegyzőjének 35197-2/2008. számú, és az azt kijavító 35197-3/2008. számú szakhatósági hozzájárulását helybenhagyom azzal, hogy a 35197-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásból elmarad az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekátalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.) 5.

§ (25 bekezdésére hivatkozás, helyébe a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (Hkr.) 1/B. § (2) bekezdése lép.

Indoklás: Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásban hivatkozott Engr. 5. § (5) bekezdése azon szakhatóságokra vonatkozik, amelyek az építésügyi hatósági eljárásban működnek közre szakhatóságként. Az építésügyi szakhatósági eljárásra a Hkr. 1/B. § (2) bekezdése vonatkozik.

A szabályozási tervre figyelemmel a távvezeték, mint nyomvonalas létesítmény építésügyi érdeket nem sért, helyesen adta ki az elsőfokú szakhatóság a hozzájárulását a környezetvédelmi hatósági eljárásban. A téves jogszabályi hivatkozás a másodfokú szakhatósági állásfoglalással javítható volt, nem volt szükség a szakhatósági eljárás megismétlésére.

A másodfokú építésügyi szakhatóság hatáskörét a 393/2007. (XII. 27.) Kormányrendelettel módosított 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. § (3 ) bekezdése állapítja meg.”

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felügyelőség megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) 72. § -ában  foglalt indokolási kötelezettségét, tárgyi paragrafushely (1) bekezdésének ea.) pontja alapján ugyanis a határozatnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.

Az új eljárás során a Felügyelőség tegyen eleget a fentiekben foglalt kötelezettségének, és döntése kialakításánál vizsgálja az R. 5. számú mellékletének 1-3 pontjaiban megfogalmazott, a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.

A fentiekre figyelemmel az elsőfokú hatóság határozatát, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 105. § (2) bekezdése alapján megsemmisítettem, és az elsőfokú hatóságot új eéjárás lefolytatására utasítottam.

A Ket. 105. § (4) bekezdése szerint a megismételt eljárásban az első fokon eljárt hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indoklása köti.

Határozatom bírói felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény (Pp.) 326. § (4) bekezdése állapítja meg.

A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának visszatérítéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyíi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján döntöttem.

Budapest, 2009. február. 3.

Dr. Filotás Ildikó

Főigazgató megbízásából

Dr. Takács Margit sk.

Főosztályvezető

E határozatról értesülnek:

1. Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügíi Felügyelőség,

valamint az elsőfokú hatóságon keresztül:

2.) Mindazok, akik az elsőfokú határozatot kapták, valamint

3) dr Hajász Bertalan ügyvéd

4.) Országos Tisztifőorvosi Hivatal

5.) Dél-alföldi regionális Közigazgatási Hivatal

6.) Csongrád Megyei Földhivatal

7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

8.) Irattár

Szeged Megyei Jogú Város

Címzetes Főjegyzője

Szeged

Széchenyi tér 11.sz.

Tisztelt Főjegyző Úr!

Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat, illetve  Főjegyzőként Ön, mint építés-ügyi szakhatóság érintett a Szeged – Újszeged 120 kV-os távvezetékkel kapcsolatos környezetvédelmi hatóság előtti eljárásban és az elsőfokú hatá-rozatból is kaptak, a szélesebb tájékoztatásuk érdekében mellékelten megküldjük a kérelmező fellebbezését, az arra általunk adott észrevételeket tartalmazó beadványunkat.
Kérem, ha tehetik a beadványunkban foglaltakat olvassák el, mert abban fejtjük ki részletesebben, hogy miért tartjuk már érvénytelennek a DÉMÁSZ Rt. által hivatkozott 4416/57-1973. számuú vezetékjogi engedélyt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel kapcsolatosan Önöknek is ki kell alakítaniuk az álláspontjukat, mert az esetleges újabb szakhatósági engedély kiadása iránti kérelem elbírálásánál ezt is figyelembe kell venni.

Bár még nem telt le a 30 napos ügyintézési határidő, örömmel vettük volna, ha a 2008. augusztus 26.-i keltezésű bejelentkezésünkre, majd  a 2008. szeptember 8.-án írt levelünkre  reagáltak volna.

Most egy újabb határidő járt le /2008. szeptember 15./ és őszintén szólva várjuk az Önök jelentkezését, hogy a DÉMÁSZ Rt. milyen megoldási lehetőségről tájékoztatta a Polgármester Urat. Amikor dr.Botka László polgármester urat meghívtuk a 2008. július 31.-i alakuló közgyűlésünkre, s őt a Városüzemeltetési Irodától Vaskeba György képviselte, ő magával hozta és rendelkezésünkre bocsátotta a DÉMÁSZ Rt. igazgatójának levelét, amelyben az igazgató úr vállalta, hogy az említett határidőig részletesebb számításokat fognak végezni és talán addig a hatástanulmány is el fog készülni.

Várjuk a korábbi és a jelen levelünkre a válaszukat, illetve szíves tájékoztatásukat a fenti kérdéskörben!

Szeged, 2008. szeptembert 18. napján

Tisztelettel:

dr. Bálint Gyula

egyesületi elnök

Országos Környezetvédelmi
Természetvédelmi és
Vízügyi Főfelügyelőség

1539

Budapest

Mészáros u. 58/a

Tárgy: beadvány

Ügyszám: 48.308-2-22/2008

Tisztelt Főfelügyelőség!

Az „ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Környezetvédelmi Egyesület (6726 Szeged, Töltés u. 26.) – csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőnk útján - az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előtt folyamatban volt hatósági eljárásban az első fokú hatóság 48.308-2-22/2008. sz. határozatával szemben  a Démász Hálózati Elosztó Kft. kérelmező által 48308-2-26 iktatószám alatt benyújtott 2008. augusztus 19. napján kelt fellebbezésben foglaltakra hivatkozással az alábbi

beadványt

terjesztjük elő

Kérjük a Tisztelt Főfelügyelőséget, mint másodfokú hatóságot, hogy a hivatkozott számú első fokú
határozatot helybenhagyni, és a kérelmező fellebbezését elutasítani szíveskedjék.

Álláspontunk szerint az első fokú hatóság az előzetes vizsgálati eljárás által indokolt mértékben feltárta a
döntéshozatalhoz szükséges tényeket, az alapján megalapozott és jogilag helyes határozatot hozott. A határozat indokolása kellő részletességgel rögzíti a döntéshozatalnál figyelembe vett szempontokat és tényeket.

A kérelmező fellebbezésében a tudatos csúsztatás eszközével megkísérli az általa tervezett beruházást egy
meglévő magasfeszültségű vezetékhálózat jelentéktelen kiegészítéseként feltüntetni, mintha az eljárás kizárólag a kérelemben megjelölt néhány száz méter hosszúságú vezetékről szólna.

Ezzel szemben az első fokú hatóság helyesen rögzíti határozatában, hogy a kapcsolódó (részben megépített)
távvezeték, illetve a tervezett új transzformátorállomás, valamint a tervezett feszültségszint-növekedés miatt a beruházás hatásterülete jelentősen túlmutat a kérelemben megjelölt vezetékszakaszon.

A kérelmező minden eljárásban és minden nyilatkozatában folyamatosan úgy hivatkozik a részben megépült „Szeged-Újszeged 120 kV-os vezetékre” mint egy érvényes engedély alapján létező és működő hálózatszakaszra, amelynek mindössze egy hiányzó vezetékszakaszát kell megépíteni.

A kérelmező feltehetően bízik abban, hogy ha fenti csúsztatást elég sokszor és elég sok helyen hangsúlyozza, akkor azt igaznak fogadják el.

A valóságban a kérelmező által megjelölt 1973.06.08. napján az Állami energetikai és energiabiztonsági Felügyelet által 4416/57-1973 sz. vezetékjogi engedélyben megjelölt 120 kv-os távvezeték a mai napig nem valósult meg, ezért a – a kérelmező állításával ellentétben – nem létezik érvényes engedéllyel működő 120 kV-os légvezeték az alábbiak miatt:

- a DÉMÁSZ Rt. jogelődje a hivatkozott engedély keltétől számított 5 éven belül nem építette meg az engedélyben megjelölt vezetékrendszert, ezért az akkor hatályban volt 1962. évi IV. tv. 11. § (2) bek. alapján a vezetékjog megszűnt

- A DÉMÁSZ Rt. az engedélyben megjelölt vezetéket nemhogy 5 éven belül, de a mai napig sem építette meg az engedély szerinti nyomvonalon és tartalommal, hiszen akkor nem volna szükség jelen hatósági eljárásra

- A DÉMÁSZ Rt. által részben megépített vezetékszakaszt a hivatkozott vezetékjogi engedélyben meghatározott 120 kV-os feszültségszinten soha nem vették használatba, az a jelenleg megépített elemekkel kérelmező állítása szerint megépülése óta 22 kV-on üzemel.

Egyesületünk határozott álláspontja szerint, egy lánc nem tekinthető láncnak, ha abból láncszemek hiányoznak.

A kérelmező által hivatkozott vezetékszakasz akkor lenne engedély alapján működő hálózat, ha az az engedély szerinti tartalommal elkészült volna.

Ennek megítélése szempontjából közömbös, hogy mekkora szakasz (hány oszlop és hány méter vezeték) nem készült el az engedélyben megjelöltekhez képest, mint ahogy az is közömbös hogy az elkészült szakaszt miért nem az eredetileg tervezett feszültségszintre építették meg.

Fentiekkel ellentétes értelmezés oda vezetne, hogy ha a kérelmező az engedélyben meghatározott nyomvonalon az elmúlt 30 évben csak egyetlen oszlopot állított volna fel, akkor is hivatkozhatna arra, hogy az engedélyben foglalt vezetékrendszer 30 éve megépült, csak „hiányosan”

Mindezek alapján az első fokú hatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentáció tárgyát képező vezeték hatásai nem önmagukban vizsgálhatók és vizsgálandók, hanem a tervezett beruházás céljával, a megépítendő transzformátorállomással, valamint ezen beruházások meglevő vezetékszakasszal való összekötését követően a beruházó által tervezett mintegy hatszoros feszültségszint-emeléssel együtt.

Kérelmező fellebbezésében arra hivatkozik, hogy a „sűrűn lakott terület” nem olyan szempont, amely a
kapcsolódó körülmények vizsgálata nélkül megalapozhatná a hatásvizsgálat szükségességét.

A 314/2005 (XII.25.) Korm rendelet 5. sz. melléklete szerint a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai közé tartozik:

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,

cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

A jogszabály nyelvtani értelmezése szerint a „sűrűn lakott terület” fogalma valóban az abszorpciós kapacitás pontban alpontban szerepel. A jogszabályszerkesztés logikájából következik, hogy a jogszabályalkotó a teljesség igénye nélkül fel kívánt sorolni néhány olyan esetet, ahol az abszorpciós kapacitás vizsgálata különösen indokolt.

Kérelmező ugyanakkor fellebbezésében figyelmen kívül hagyja, hogy az abszorpciós kapacitásra vonatkozó alpont a „2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége” pontban levő felsorolás része. A számozás logikájából egyértelműen következik, hogy a szempontrendszer elemei egymással a többen a kevesebb (halmaz – részhalmaz) viszonylatában állnak.

Vagyis a hatóság, ha úgy ítélete meg, hogy a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek
érzékenyek a beruházásra, akkor ez önmagában megalapozza a hatásvizsgálat elvégzésének elrendelését.

Az első fokú hatósághoz eljutott lakossági bejelentések és kezdeményezések egyértelműen igazolták a hatóság számára azt az - egyébként köztudomású – tényt, hogy a telepítési helyen illetve a hatásterületen (amelybe fentiekben kifejtett indokok miatt a vezeték részben meglevő 6800 m. hosszúságú szakasza és az újonnan épülő szakaszok is beletartoznak) élő emberek ellenzik egy olyan részben megépült vezeték továbbépítését és feszültségszint-emelését, amely vezeték a ma hatályos szabályok alapján ezen a nyomvonalon ezen  technológiával már nem valósítható meg, azaz a hatásterület érzékeny a beruházásra.

Jelen esetben az első fokú hatóság fenti ponton belül utalt cd) alpontra, de fent kifejtett okok miatt ezen hivatkozás nélkül is megalapozott lenne határozata.

A hivatkozott cd) alpont kapcsán kérelmező fellebbezésében sérelmezi, hogy a határozat a sűrűn lakott terület fogalmának alkalmazhatóságára vonatkozó adatokat (az ott élők számának meghatározását) nem
tartalmazza.

A 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50 §. (3) bekezdése szerint: A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A sűrűn lakott terület fogalmát jogszabály nem határozza meg, vagyis az a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értelmezendő olyan mérlegelés, amely véleményünk szerint fellebbezésében nem támadható eredményesen. Az pedig nyilvánvalóan köztudomású tény, hogy a vezeték meglevő és tervezett részei, azaz a hatásterület jelentős része Újszeged lakóövezeti része, ahol egymás mellett, a meglevő, illetve tervezett vezetéktől néhány méterre lakóházak állnak.

Úgy gondoljuk, fenti köztudomású tények népszámlálási adatok nélkül is megalapozzák az első fokú határozatban rögzített megállapítást, hogy a hatásterület sűrűn lakott terület.

A kérelmező kifogásolja továbbá az első fokú hatóságnak a 2.a) pontra (a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;) hivatkozását ismételten megpróbálva úgy beállítani az ügyet, mintha az kizárólag 229 m vezetékről szólna. Az a körülmény, hogy a korábbi vezetékszakaszok engedélyezésénél és megépítésénél teljességgel figyelmen kívül hagyták a tájképi jellemzőket még véletlenül sem jelenti azt, hogy a 30 évvel később eljáró hatóság ne érvényesíthetne tájképvédelmi szempontokat. Ha egy vezetékrendszer a tájképi megjelentést rombolja, akkor azt rombolja egészében és elemeiben is. Meglehetősen sajátos hatósági álláspont lenne azt mondani: „mivel a megépült szakaszok tájképrombolóak, akkor  engedélyezzük további 229 m  tájképromboló szakasz megépítését.”

Amint arra az első fokú hatóság is helyesen hivatkozik, a Rendelet 5. sz. melléklete a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai közé sorolja a várható környezeti hatások jellemzőit, különösen:

a) területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége;

c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyságuk, erősségük;

f) bekövetkezésük valószínűsége;

g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre,
csökkentésükre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke.

Vagyis a kérelmező által kifogásolt hivatkozáson túlmenően a rendelet 5. sz. mellékletének 3. pontjában foglaltak szerint is indokolt volt az előzetes hatásvizsgálat elrendelése, tekintettel arra, hogy a kérelmező által tervezett beruházást követően több ezer ember lakóhelyiségei kerülnek a 120 kV-os légvezeték biztonsági övezetébe, amely nyilvánvalóan káros, de legalábbis zavaró hatást gyakorol az ott élőkre.

Fenti körülményekkel a kérelmező pontosan tisztában van, hiszen a kérelmező megbízásából eljárt ETV-ERŐTERV Zrt. által 2008.03.10 napján 237550/0031/2008. szám alatt illetve 2008.04.28. napján P237550/0056/2008. számon benyújtott beadványból egyértelműen megállapítható, hogy a nyomvonal mellett élők érzékenységét a kérelmező is elismerte. A kérelmező a ”minél kisebb érintettség” érdekében előbb korrigálta a nyomvonalat, majd később olyan technikai megoldást választott (a vezetők törzsre feszítése), amellyel a lakóingatlanok a biztonsági övezetén kívülre kerültek.

Ugyanakkor a kérelmező megpróbálja lényegtelen körülményként kezelni és figyelmen kívül hagyni azt a
vitathatatlan tényt, hogy a vezeték biztonsági övezetében az építési hatóság által kiadott jogerős építési engedélyek alapján több száz lakóház áll, ezek egy része már a 1973 előtt is létezett.

A fellebbezés az előírt hatásvizsgálati dokumentáció hatóság által meghatározott tartalmi elemeit is kifogásolja:

A távvezeték jelenlegi állapota és az alkalmazandó vezeték kapcsán értelmezhetetlenek a kérelmező kifogásai, hiszen az a tény hogy ő, illetve megbízottja az eljárás során nyilatkozott a feszültségszintről, illetve az alkalmazandó vezetékre vonatkozó elképzelésekről, nem jelenti azt, hogy a hatóság fenti kérdések vizsgálatára a tények és a tervezett megoldások indokoltságának különös részletességű alátámasztására ne
írhatná elő hatásvizsgálat készítését. A kérelmező nyilatkozata nyilvánvalóan nem azonos a nyilatkozatban foglalt állítások hatásvizsgálati alátámasztásával.

A fellebbezés 2.2 pontja meglehetősen abszurd jogértelmezéssel utal arra, hogy a beruházás  emberekre gyakorolt hatásának vizsgálata nem tartozik az első fokú hatóság feladatkörébe. Ennek alátámasztására utal a z 1995. évi LIII. Tv. (Ktv.) 2. §-ában foglaltakra.

A kérelmező álláspontja szerint az emberek nem képezik részét a környezetnek (?!?)

Ugyanakkor a Ktv. a törvény céljának és hatályának meghatározásakor fenti véleménnyel homlokegyenest
ellenkező jogalkotói álláspontot tükröz.

A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az
egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti

a) akörnyezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;

b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;

c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;

d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;

e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;

f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:

a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;

b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.

Kérelmező fellebbezésében kifejtett álláspontja szerint a vezeték közvetlen közelében élő emberek nem minősülnek élő szervezetnek (?!?)

Ugyanakkor a törvény értelmező rendelkezései a környezet fogalmát is meghatározzák. Eszerint:

4. § E törvény alkalmazásában

1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

Ha kérelmező álláspontjával ellentétben ki merjük jelenteni, hogy az ember része azt élővilágnak, az
élővilág pedig a jogszabály szerint környezeti elem, akkor ebből a formállogika alapvető használatával az következik, hogy az ember része a környezetnek.

Fentiekből következően a hatóság nem lépte túl hatáskörét az embereket, mint a környezet részét érő hatások vizsgálatára (is) előírt kötelezéssel. Ugyancsak nem felel meg a valóságnak, hogy az első fokú hatóság figyelmen kívül hagyta vagy felülbírálta volna az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalását.

Ugyanis a hivatkozott szakhatóság –egyébiránt megalapozatlan, az elmúlt évek tudományos kutatásait és az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének az ügyben kiadott jelentéseit figyelmen kívül hagyó, ezért szakmailag álláspontunk szerint téves -  állásfoglalása csupán annyit tartalmaz, hogy a tervezett villamosítás nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település-egészségügyi hatásokat.

Ezen állásfoglalás nem jelenti azt, hogy a hatásterületen élőket nem érik káros vagy zavaró hatások. (Ilyen
állásfoglalást az ÁNTSZ hatáskör hiányában nem is adhatott).

Mindezekből következően abból, hogy az ÁNTSZ mint szakhatóság úgy ítélte meg, a beruházás nem jelent olyan egészségügyi behatást, amely egyértelműen kizárná a beruházás megvalósítását, nem következik az, hogy a hatóság ne írhatná elő ezen hatások vizsgálatát.

A fellebbezés 2.3 pontja a legjellemzőbb példája a kérelmező valótlan tényállításainak és csúsztatásainak.

A fellebbező állításaival ellentétben – mint azt már kifejtettük - a vezeték nem került megépítésre az
engedélyben foglalt tartalommal, sosem lett üzembe helyezve 120 kV-on. A kérelmező által tervezett beruházás – bármennyire is szeretné ezt elhitetni – nem egy hiányzó vezetékről szól, hanem egy félkész rendszer befejezéséről és eddigiekhez képest hatszoros feszültségszinten történő működtetéséről, vagyis a teljes hálózat jelentős fejlesztéséről.

Ebből következően a hatóságnak igenis joga, sőt kötelessége vizsgálni, hogy a beruházás következtében megvalósuló környezeti terhelés-növekedés mennyiben egyeztethető össze a hatályos belföldi, illetve nemzetközi normákkal, illetve jogosult a kérelmezőt annak megvizsgálására kötelezni, hogy más alkalmazott technológiával hogyan lehet csökkenteni a
környezetet érő káros, illetve zavaró hatások mértékét.

Mindezekre figyelemmel ismételten kérjük a Tisztelt Főfelügyelőséget, mint másodfokú hatóságot, hogy a
hivatkozott számú első fokú határozatot helybenhagyni, és a kérelmező fellebbezését elutasítani szíveskedjék.

Szeged, 2008. szeptember 12.

Tisztelettel

Élhető
Környezetért

Környezetvédelmi
Egyesület

Képv:

Dr. Hajász
Bertalan

Ügyvéd

Iktatószám:48.308-2-25/2008.

Előadó: Dr. Balthazár Éva

Tárgy: DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Szeged-ÚJszeged 120 kV-os távvezeték előzetes vizsgálat

DÁMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.

Szeged
Klauzál tér 9.

6720

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatom, hogy a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. részére kiadott 48.308-2-22/2008. sz. határozat ellen benyújtott fellebbezést a 2008. szeptember 12-én kelt levelünkkel felterjesztettük az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez.

Kapja:

1. Címzett
2. Élhető Környezetért Egyesület, Szeged, Töltés u. 26  6726
3. ATI-KTVF, Irattár

Szeged, 2008. szeptember 12.

Csókásiné dr. Király Anikó s.k.
hatósági igazgatóhelyettes

Alsó-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség

Hatósági Osztály

Szeged

Felső-Tisza part 17.sz.

Tisztelt Felügyelőség!

A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3) által benyújtott – Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték  ügyében  az „Élhető Környezetért” Egyesület képviseletében a számunkra rendelkezésre álló fellebbezési határidőn belül  bejelentem, hogy a Felügyelőség 2008. július 30. napján kelt 48.308-2-22/2008. számú határozatával szemben fellebbezést nem kívánunk bejelenteni, a határozatot

t u d o m á s u l       v e s s z ü k,

azonban mind a határozat rendelkező részét, mind pedig annak indokolását kérjük kiegészíteni azzal, hogy
a 314/2005. (XII.25.) Korm. sz. rendelet 3. számú mellékletének 75.) pontján túlmenően a hivatkozott rendelet 1. § (3) bek. d) pontjában írtak szerint a kérelmező által jelzett tevékenység várható környezeti hatásai azért is jelentősek, mert a létesítése óta 20-22 kV-on üzemeltetett  vezetéken  az eddigi feszültséget hatszorosára, 120 kV-ra kívánják felemelni.

Ezen kiegészítésnek álláspontunk szerint azért van jelentősége, mert  az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet  1973. június 8. napján kelt  4416/57-1973. számú vezetéki engedélyének kiadása óta több mint 35 év telt el és az eltelt 35 év alatt soha senki, semmilyen hatóság nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta, hogy a kérdéses légvezeték ténylegesen képes-e a 120 kV-os feszültséget továbbítani folyamatos üzemeltetés céljából, miután az engedély szerinti vezeték teljesen soha nem készült el.

A hatszoros feszültségnövelés mindenképpen olyan jelentős környezeti hatásváltozás kiváltására alkalmas, amely azt kívánja, hogy a jelenleg érvényben lévő 2007. évi LXXXVI. törvényben írt szabályok szerint történjen meg k i é p í t é s é n e k    b e f e j e z é s e      e s e t é n  a teljes vezetékrendszer építési-, üzemeltetési- és használatbavételi engedélyezési eljárása.

A fentieken túlmenően a DÉMÁSZ Hálózatelosztó Kft-nek a fenti határozattal szemben bejelentett fellebbezésére az alábbi

é s z r e v é t e l e k e t    t e s s z ü k :

A DÉMÁSZ Hálózatelosztó Kft. (a továbbiakban: DÉMÁSZ) a fellebbezésében lényegében főként arra hivatkozik, hogy a kérdéses légvezetékre a már említett, 1973. június 8. napján kelt jogerős 4416/57-1973. számú határozat alapján érvényes vezetékjogi engedéllyel rendelkezik.
Nekünk ezzel kapcsolatosan más az álláspontunk, ugyanis az akkor  - 1994. augusztus 5. napjáig -  hatályban volt 1962. évi IV. törvény 11. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza:

„A vezetékjog megszűnik, ha a villamosmű üzembentartója a vezetéket

a.) az engedélyezéstől számított 5  éven belül nem építi meg,

b.) a megépített vezetéket véglegesen lebontja.”

A törvény idézett rendelkezéséből az következik, hogy csak abban az esetben érvényes a DÉMÁSZ hivatkozott vezetéki engedélye, amennyiben az adott nyomvonalon a kérdéses légvezetéket a tartozékaival együtt az engedélyezési tervnek megfelelően legkésőbb 1978. június 8. napjáig kiépítették, mert egyébként a DÉMÁSZ által annyira hivatkozott, 4416/57-1973. számú vezetéki engedély a törvény rendelkezésénél fogva már nem érvényes.

A magunk részéről állunk elébe, hogy a DÉMÁSZ bizonyítsa be, hogy 5 éven belül megépítette az engedélyezett vezetéket, aminek azonban ellentmond:

-          A másolatban mellékelt engedély keltezésénél látható feljegyzés tanúsága szerint 1976. május 10-én adták csak át az engedélyt a kiviteli terv elkészítéséhez és nem valószínű, hogy közel 3 évi várakozás után akkora lendületet kapott volna a vezeték építése, hogy az ténylegesen elkészülhetett a jogszabály által megkívánt 5 éven belül,

-          Feltehetőleg ilyen jelentős beruházás elkészítését követően átadás-átvételi eljárásra is sor került. Annak ellenére, hogy a DÉMÁSZ által a fellebbezésben írt azon megállapítással nem szállunk vitába, hogy az akkor hatályos törvény szerint nem kellett külön engedélyezési eljárást lefolytatni, nagyon jól tudjuk azt, hogy ennél kisebb volumenű építkezések befejezése után is mindig kötelező volt átadás-átvételi eljárás lefolytatása.
Feltehetőleg jelen esetben is sor került ilyenre, csak a DÉMÁSZ-nak nem áll érdekében az erre vonatkozó okiratokat rendelkezésre bocsátani, hiszen ezzel elismerné, hogy az engedély megadásától számított 5 éven belül nem valósította meg a vezeték kiépítését.

-          Ha még netán a DÉMÁSZ azt tudná bizonyítani, hogy az eddig használt vezetékrendszert 5 éven belül elkészítette, ez akkor sem változtat azon a tényen, hogy a hivatkozott engedély már nem érvényes, ugyanis a jelen ügyben  a Felügyeletnél, mint  környezethasználó  által   előterjesztett  előzetes vizsgálat  iránti kérelemhez mellékelt P.237550/0001-9. számú tervekből egyértelműen megállapítható, hogy az eddig kiépített 6,8 km hosszú vezetékszakaszhoz még hozzá kell építeni egy 229 m-es és egy 224 m hosszú távvezeték szakaszt, ugyanis a 33 db tartóoszlopból álló távvezeték 9. és 10. oszlopa között a légvezetéket a mai napig nem húzták át és az eredeti tervekben a Szőregi útra tervezett 120 kV-os transzformátorállomást meg sem építették.

Tehát egyértelműen megállapítható, hogy soha nem készült el a 4416/57-1973. számú határozatban  megjelölt légvezeték, így az arra adott   v e z e t é k j o g i    e n g e d é l y  a   t ö r v é n y n é l    f o g v a    é r v é n y é t   v e s z t e t t e .

A mondottakból következően teljesen alaptalan a DÉMÁSZ fellebbezésének az ezzel összefüggésben előadott valamennyi hivatkozása és az Egyesületünk nem csak a jelen környezetvédelmi hatóság előtt kívánja megtámadni a hivatkozott vezetékjogi engedély érvényességét, hanem külön eljárásban  a Magyar Energia Hivatal előtt is.

Sajnálatos módon a jelen ügyben eljárt szakhatóságok közül, az ANTSZ Békéscsabán székelő Dél-alföldi Regionális Intézete és a Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, mint építésügyi szakhatóság, álláspontunk szerint részben a DÉMÁSZ megtévesztő magatartása, részben pedig a felületes munkavégzés következtében a 7.2 km hosszú vezetékszakaszt nem egységesen vizsgálva téves, megalapozatlan álláspontra helyezkedett, amikor nem emeltek kifogást a kérelmezett beruházás ellen, illetve  szakhatósági hozzájárulást adtak a kérdéses beruházás megvalósítására.

Az  ANTSZ-nek eszébe sem jutott helyszíni szemlét, vagy helyszín bejárást tartani, illetve azt vizsgálni, hogy a 7.2 km-es vezeték környezetében élők egészségét mennyiben veszélyezteti az addigi hatszorosára növelt magasfeszültség és hogy az 1970-es évek óta hányan építkeztek az előírt biztonsági övezeten belül érvényes építési engedéllyel, továbbá hogy az elmúlt 35 év alatt a tudomány annyit fejlődött, hogy az addig ismert és elfogadott határértékek felülvizsgálata napjainkban éppen szükségessé válik.

Azt állítja a DÉMÁSZ a fellebbezésében, hogy a kérdéses légvezeték által érintett terület nem
minősíthető „sűrűn lakott” területnek. Nem hát, ha igaza lenne a DÉMÁSZ-nak abban, hogy itt csupán arról van szó, hogy a már említett 229 m-es, valamint egy 224 m-es szakasz kiépítésére kerül sor.  Nyilvánvalóan nem ezt a kis területet kell figyelembe venni, hanem azt, hogy az érintett több mint 7 km-es szakasz Újszeged ún. belvárosának szélén halad, ahol a vezetéki engedély kiadása óta számtalan új épületet építettek és a lakósok száma az engedély kiadása óta lényegesen növekedett, amit annakidején nyilvánvalóan nem is tudtak figyelembe venni. Most pedig ha valóban üzembe kívánják helyezni 120 kV-on ezt a vezetékszakaszt, nyilvánvalóan „sűrűn lakott” területen vezet át a légvezeték, ami álláspontunk szerint ad abszurdum, arról nem is beszélve, hogy Szegednek a legkiemelkedőbb és legféltettebb kertvárosrészének ún. belvárosi területe az, amit érint a vezeték.

Ki fogja vállalni annak a következményét, ha valamilyen üzemzavar miatt akár több százan megsérülnek, vagy meghalnak. A tervező a P.23.7550/0005/0.számú tervben csak a „koronakisülés” veszélyét említi meg, míg a magasfeszültség által indukált elektromágneses tér káros hatásaival kapcsolatban csak 1970. és 1989. év közötti orvosi adatokkal, ismeretekkel dolgozik. Úgy látszik a tervező ott ragadt, amikor 1973-ban megadták az engedélyt.

Mellékelten becsatoljuk a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, dr. Szente Magdolna által a Városüzemeltetési Bizottság egyik tagjának felkérésére készített szakértői véleményt, amelyből megállapítható, hogy a 120 kV-os, vagy azt meghaladó nagyfeszültségű vezetékek környezetében az elektromágneses tér még akkor is rákkeltő hatású, ha az egyébként a szabványban előírt értékeket nem haladja meg. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2001. évben kiadott közleményében rákkeltőnek minősíti az ilyen elektromágneses tereket és ezt a megállapítását a WHO a későbbiekben végzett tudományos kutatások alapján  2007. évben kiadott újabb közleményében meg is erősítette.

A kifejtettekből következően megalapozatlan a tervező azon állítása, hogy az emberek életét, azaz a légvezeték közvetlen környezetében élők egészségét a tervezett 120 kV-os magasfeszültség nem veszélyezteti. Igenis veszélyezteti, mint ahogy az a WHO közleményeiben szerepel (amit egyébként az Internetről saját maguk is lehívhatnak), arról nem beszélve, hogy jelen esetben egy olyan veszélyhelyzet kialakulásával találhatjuk magunkat szemben, amely nem 1 vagy 2 év alatt, hanem több, akár 10-20 év alatt fejti ki egészségkárosító hatását, amit viszont lehetetlen szakértői módszerekkel, vagy eszközökkel megnyugtató módon, megalapozottan vizsgálni, megállapítani, vagy előre prognosztizálni.

Az utóbb mondottakra tekintettel messzemenőkig egyetértünk a környezetvédelmi hatóság azon vizsgálati szempontjával, hogy a légvezeték kiváltása földkábel elhelyezésével  adhatna megfelelő megoldást.

Nem vitatjuk, hogy a DÉMÁSZ számára ez jelentős többlet költséggel jár, de annak lehetősége sem kizárt, hogy ezt a helyzetet megfelelő, célirányos pályázatot benyújtva  Európa Unióss támogatás elnyerésével  lehetne megoldani, finanszírozni és nem kellene a magasabb költségek miatt a DÉMÁSZ által szolgáltatott áram díját az egyébként érvényes árhoz képest felemelni. Erre tekintettel indítványozzuk, hogy a környezetvédelmi határozatban hatástanulmányi szempontként az esetleges uniós támogatás lehetőségének vizsgálata is szerepeljen.

Egyebekben mindenben osztjuk a környezetvédelmi hatóság határozatának rendelkező részében megfogalmazott hatásvizsgálati dokumentáció szempontjait, mert az valóban az embereket embernek tekinti és nem állatnak, kísérleti nyúlnak. Köztudomású, hogy a Hortobágyon az ott élő madarak életterének biztosítása, életének védelme érdekében az ottani magasfeszültségű légvezetékeket földkábelben helyezték el.  Úgy tűnik, hogy a Hortobágyon jobb madárnak lenni, mint emberként Szegeden élni.

Szeged, 2008. szeptember 11.

Tisztelettel:

dr. Bálint Gyula

egyesületi elnök

Szeged Megyei Jogú Város
Címzetes Főjegyzője
Szeged
Széchenyi tér 11.sz.

Tisztelt Főjegyző Úr!

Tájékoztatom Önöket, hogy egy aktivistánk bejelentése szerint a DÉMÁSZ Rt. Szegedet átszelő 120 kV-re tervezett légvezetékének a 9-10. számú még soha össze nem kötött tartóoszlopai közötti területen a múlt héten kivágták az ott lévő fákat.

Az Egyesületünk álláspontja szerint a DÉMÁSZ-nak erre nem volt joga az alábbiak miatt.

A kérdéses légvezeték létesítésére, üzemeltetésére a DÉMÁSZ Rt. az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől az 1973. június 8. napján kelt 4416/57-1973. számú határozattal kapta meg a vezetékjogi engedélyt. A DÉMÁSZ Rt. szerint ez az szerint ez az engedély jelenleg is érvényes, ami viszont nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az akkor - 1994. augusztus 5. napjáig - hatályban volt 1962. évi IV. tövény 11.§ (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy

“A vezetékjog megszűnik, ha a villamosnemű üzembentartója a vezetéket

1. az engedélyezéstől számított 5 éven belül nem építi meg,
2. a megépített vezetéket véglegesen lebontja.”

Miután a DÉMÁSZ Rt. illetve a jogelődje 1978. június 8. napjáig - tehát a törvényben meghatározott 5 éven belül - nem építette meg a kérdéses vezetékszakaszt, sőt az engedély megadásának alapjául szolgáló engedélyezési terveben szereplő nyomvonalon a légvezeték soha nem készült el teljesen, mert a 9. és 10. oszlop között a vezetékeket a mai napig sem húzták át, a 120 kV-os feszültséggel való üzemeltetéshez szükséges, a Szőregi útra tervezett 120 kV-os transzformátorállomást meg sem építették, - a jelenlegi környezet - védelmi előzetes vizsgálathoz becsatolt P237550/0001-9. számok alatt benyújtott tervekből egyértelműen megállapíthatóan - amiből következően a törvénynél fogva a hivatkozott vezetéki engedély már nem érvényes.

Ezért az 1995. évi LIII. tv. 99.§ (1) bekezdés a./ pontja alapján kérem a Főjegyző Urat, hogy a további fakivágásokat tiltsa meg és az esetleg jogszabályba ütköző magatartást tanúsító személyekkel szemben kezdeményezze a törvény szerinti felelősségre vonást.

A fentieken túlmenően a Főjegyző Úr az 1995. évi LIII. tv 98.§ (2) bekezdés b./ és d./ pontja alapján a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság által 2008. június 10. napján hozott 190998-74-2008. /VI.10./ KVCSB. 4.sz. határozatában foglaltakról adjon tájékoztatást és amennyiben a Polgármester Úrnak a DÉMÁSZ-szal történt tárgyalásairól írásbeli dokumentumok keletkeznek, azokat szíveskedjen az Egyesület részére megküldeni.

Talán felesleges, de az ügy számunkra való fontossága miatt a bejelentkezésünkben foglaltakkal egyezően ismételten bejelentjük, hogy az érintett kérdéskörben minden tárgyaláson jelen kívánunk lenni és ezért kérjük a tárgyalások időpontjáról előzetesen értesítsék az Egyesületünket.

Szeged, 2008. szeptember 8. napján

Tisztelettel:

dr Bálint Gyula
egyesületi elnök

Alsó-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség

Hatósági Osztály

S z e g e d

Felső-Tisza part 17.sz.

Tisztelt Felügyelőség!

Tájékoztatom Önöket, hogy néhány hónapos előkészület után 2008. július 31. napján a DÉMÁSZ Rt. Szegedet átszelő 120 kV-re tervezett,  de eddig csak 22 kV-on üzemeltetett légvezetékének környezetében lakók létrehoztuk, megalakítottuk az „Élhető Környezetért” Környezetvédelmi Egyesületet, hogy megakadályozzuk az üzemeltető azon tervét, hogy 2-3 éven belül a légvezetéken  22 kV helyett, annak hatszorosát, 120 kV-os nagyfeszültségű áramot vezessen át a fejünk, a lakásaink felett.

Az Egyesület alapszabályát a szükséges mellékletekkel együtt benyújtottuk a Csongrád Megyei Bíróságnak, amely a 2008. augusztus 18. napján kelt és augusztus 25. napján jogerőre emelkedett Pk.60.108/2008/2. számú végzésével elrendelte az Egyesületünk nyilvántartásba vételét. Így az „Élhető Környezetért” Egyesületet az 1995. évi LIII. tv. 98. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél jogállása illeti meg a környezetvédelmi hatósági eljárásban.

A jogosultságunkat megalapozó okiratok részben eredeti, részben másolati példányát becsatoljuk. Bejelentjük, hogy a kérdéses légvezeték üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági eljárásba belépünk és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben szabályozott jogainkkal soron kívül élni  kívánunk.

Szeged, 2008. augusztus 26. napján

Tisztelettel:

dr. Bálint Gyula

egyesületi elnök

Szeged Megyei Jogu Város

Címzetes Főjegyzője

Szeged

Széchenyi tér 11.sz.

Tisztelt Főjegyző Úr!

Tájékoztatom Önöket, hogy néhány hónapos előkészület után 2008. július 31. napján a DÉMÁSZ Rt. Szegedet átszelő 120 kV-re tervezett,  de eddig csak 22 kV-on üzemeltetett légvezetékének környezetében lakók létrehoztuk, megalakítottuk az „Élhető Környezetért” Környezetvédelmi Egyesületet, hogy megakadályozzuk az üzemeltető azon tervét, hogy 2-3 éven belül a légvezetéken  22 kV helyett, annak hatszorosát, 120 kV-os nagyfeszültségű áramot vezessen át a fejünk, a lakásaink felett.

Az Egyesület alapszabályát a szükséges mellékletekkel együtt benyújtottuk a Csongrád Megyei Bíróságnak, amely a 2008. augusztus 18. napján kelt és augusztus 25. napján jogerőre emelkedett Pk.60.108/2008/2. számú végzésével elrendelte az Egyesületünk nyilvántartásba vételét. Így az „Élhető Környezetért” Egyesületet az 1995. évi LIII. tv. 98. § (2) bekezdés a./, c./ és d./ valamint a 99.§ (1) bekezdés a./ pontja értelmében különböző jogosultságok illetik meg.

A jogosultságunkat megalapozó okiratok részben eredeti, részben másolati példányát becsatoljuk. Bejelentjük, hogy a kérdéses légvezeték üzemeltetésével, valamint az Egyesület alapszabályában rögzített tevékenységi körrel kapcsolatosan már  folyamatban lévő és a jövőben kezdődő hatósági eljárásokba belépünk és a jogainkkal soron kívül élni  kívánunk.

Szeged, 2008. augusztus 26. napján

Tisztelettel:

dr. Bálint Gyula

egyesületi elnök

Forrás: delmagyar.hu

Szeged - Elszakadt a cérna az újszegedi lakosoknál a városüzemeltetési bizottság keddi ülésén. Szégyelljék magukat! – kiabálták a városháza dísztermében a bizottság tagjainak. A téma a Töltés utca felett áthaladó 120 kilovoltos vezeték volt.

Dühös újszegediek a városházán

Szeged - Elszakadt a cérna az újszegedi lakosoknál a városüzemeltetési bizottság keddi ülésén. Szégyelljék magukat! – kiabálták a városháza dísztermében a bizottság tagjainak. A téma a Töltés utca felett áthaladó 120 kilovoltos vezeték volt.

Éppen azt nem szavazta meg keddi ülésén a városüzemeltetési bizottság, amelyet a városházán összegyűlt újszegediek a leginkább akartak. Szégyelljék magukat! – kiabáltak a dühös lakók, néhányan ennél durvább véleményt is mondtak. Végül volt, aki bevágta maga után a díszterem ajtaját. A téma a Töltés utca felett áthaladó 120 kilovoltos vezeték volt. A vezeték a hetvenes években épült, 120 kilovoltra tervezték, de eddig csak 22 kilovolttal üzemeltették. A Démász Zrt. szerint azonban a terület fejlődött, több áram kell, nekik pedig törvényi kötelezettségük szolgáltatni.

Az olvasó szava mai: “Véleményem szerint felül kell vizsgálni a vezetékjogi engedélyt. A hetvenes évek óta megváltozott a tudomány véleménye az egészségügyi, biofizikai hatásokról, másrészt megváltozott a beépítettség is. Nem perdöntő, hogy mire engedélyezték akkor, ha eddig - szerencsére - csak 22 kilovolttal üzemeltették.”

Az érintett lakók azt akarták elérni, hogy Botka László polgármester kezdeményezze a vezetékjogi engedély felülvizsgálatát. Ez az, amit nem szavazott meg a bizottság. Igent mondtak viszont a következőkre: a Démász és a polgármester folytasson tárgyalásokat lehetséges alternatívákról, egy kirendelt szakértő állapítsa meg a várható élettani hatásokat, aktualizálják az építési szabályzatot az érintett területen, valamint július 1-jéig a polgármester tájékoztasson a céggel folytatott tárgyalások eredményéről. A Démász kommunikációs igazgatója, Kovács Krisztina elmondta: a polgármester már korábban megkereste őket az alternatívák kidolgozása érdekében.

Kalmár Ferenc középen áll. A Démász-alkalmazott képviselő elfogultságot jelentett be. Fotó: Miskolczi Róbert

A városüzemeltetési bizottság elnöke, Kalmár Ferenc (KDNP) az ülés előtt elfogultságot jelentett be. A Démász-alkalmazott képviselő véleményt nem mondott, nem is szavazott, csak levezette az ülést. Mintegy ötven lakos volt jelen, a Démász képviselői és a képviselő-testület néhány tagja.

A város véleménye Botka László polgármester lapunkkal közölte: a város álláspontja az, hogy a hetvenes években épült vezeték mindig 120 kilovoltra volt tervezve és ennek megfelelően állapították meg a védőtávolságokat is. Az ingatlanáraknak a polgármester szerint elsősorban a témával kapcsolatos sajtóhírek sokasága árt.

Szente Magdolna, az SZTE élettani tanszékének egyetemi tanára különböző tanulmányokra hivatkozva a magasfeszültségű vezeték potenciális rákkeltő hatására hívta fel a figyelmet. Legtöbbször egy újszegedi jogász szólt hozzá, ő javasolta a vezetékjog ügyészségi felülvizsgálatát. Egy másik lakó szerint nemcsak ők, de mindenki fél a nagyfeszültségű vezetékektől, ezért az ingatlanok értéke mindenképpen csökken. Még akkor is, ha a félelem alaptalan.

A Démász képviselői hangsúlyozták: a vezeték előbb volt ott, mint a házak. A lakók részletesebben ki nem fejtett engedetlenségi mozgalommal és perrel fenyegetőztek. A több mint kétórás ülés végén a bizottság tagjai rövid, zárt ülést tartottak, majd nyilvánosan szavaztak. Ekkor szakadt el a cérna a lakóknál és kezdték szidni a bizottság tagjait.

A víz az asztaluk

Apró Juhász János (Független Városi Szövetség–Magyar Egyesület), a bizottság egyik tagja kifogásolta, hogy nincs jogkörük megakadályozni a feszültségnövelést és egyébként is „ha semmihez sincs joguk, akkor a Démász miért hozza a bizottság elé az áremelési javaslatait”. A Démász nem hozza – közölte vele a többi tag. Akkor mi mit hagyunk jóvá? – kérdezte Apró Juhász. Például a vizet – tudta meg a képviselő.